Az elmúlt időszakban számtalan cikk jelent meg az építőipar alakulásáról, baljósló adatok és elemzések láttak napvilágot. Az LSH Készház Zrt. közvélemény-kutatást végzett, amelyben 2476 elsősorban olyan Magyarországon élő magánszemély nyilatkozott, akik építkezés vagy felújítás előtt állnak vagy bár ilyen szándékuk nincs, de az építészeti témák után aktívan érdeklődnek.
A kérdések között arra kerestük a választ, hogy mennyire érzi és miben tapasztalja a lakosság az építőipar változásait és miben vélik a probléma gyökerét. A közvélemény-kutatásban külön körbejártuk, érezhető-e és ha igen, mekkora mértékű a szakemberhiány, valamint, hogy az átadott munkákban tapasztalható-e minőségbeli változás.
A kérdőívet összesen 1458 nő és 1018 férfi töltötte ki. A korosztály szerinti megoszlást tekintve a 26 és 35 (29,8%) év közöttiek, valamint a 36 és 50 év közöttiek (67%) majdnem a válaszadók 100%-át tették ki. Úgy véljük, hogy ez pontosan az a korosztály, akik életük azon szakaszában vannak, amikor a saját ingatlan kérdése fókuszban áll.
A kutatás eredményeinek jelentőségét növeli, hogy a válaszadók 49,1%-a felújítani, 3,1%-a építkezni és 4,7-a építkezni és felújítani is tervez a következő egy éven belül. Tehát valószínűsíthető, hogy a kutatásban résztvevők több mint a fele aktívan követi az építőipar alakulását, figyeli az alapanyag árak mozgását és vélhetőleg keresi a megfelelő szakembereket.
Kép: LSH Készházak Építőipari közvélemény-kutatás – “Mekkora értékű építkezést/felújítást tervezel?” válaszainak grafikonja.
Visszaesett, nőtt vagy stagnált az építőipar az elmúlt időszakban?
A kutatásban résztvevők 72,8%-a jelenleg erős visszaesést tapasztal az építőiparban.
A közvélemény-kutatásban lehetőséget engedtünk a szöveges kifejtésre is, amelynek lehetőségével a legtöbb válaszadó élt is. Az 1803 fő közül, akik a visszaesést tapasztalták 63% (1132 fő) írta meg véleményét a visszaesés mértékére és okaira vonatkozóan.
Az infláció mértékét, az aktuális gazdasági helyzetet, válságot, illetve, hogy nincs pénze az embereknek 829 válaszadó írta. Sokan, összesen 164-en látjuk úgy, hogy a környezetükben kevesebben végeznek építkezést, felújítást, illetve, hogy halasztják a megkezdett építkezések befejezését. 255 válaszadó jelezte határozottan az építőipari alapanyagárak drasztikus emelkedését. Végül 136-an említették meg a visszaesés okai között a támogatási rendszerek, a pályázatok átalakulását vagy megszüntetését.
Számszerűsítve a változás mértékét az alábbiak szerint látják a kutatásban résztvevők:
300-an becsülték 0-20% közöttire, 404-es 21-50% közöttire és 39-en 50% felettire a hanyatlás mértékét.
A kutatásban résztvevők 16,4%-a jelenleg stagnálást tapasztal az építőiparban.
405-en válaszolták tehát, hogy az építőipar egy stagnáló helyzetben van. Közülük 380-an ki is fejtették álláspontjukat, mi vezetett ebbe a helyzetbe.
A pillanatnyi megtorpanás és az ide vezető okokat a legtöbben, 289-en szintén a magas árakkal, inflációs, gazdasági problémákkal indokolják, illetve, hogy az embereknek elfogyott a pénzük. Többen említették még a hitellehetőségek bizonytalanságát, a támogatások és pályázatok megszüntetését, illetve átalakulását.
A kutatásban résztvevők 10,8%-a jelenleg növekedést tapasztal az építőiparban.
A válaszadók legkisebb hányada, 268 fő látja úgy, hogy az építőipar pillanatnyi növekedésben van. A legtöbben (136-an) ennek okát a támogatási rendszerekben (babaváró, CSOK és különböző családi támogatások), a pályázati lehetőségekben látják, hiszen ezek tényleges kifuttatása még folyamatban van.
Növekedni vagy csökkenni fognak az építőipari árak a következő negyedévben?
A válaszadók 58,5%-a, 1449 fő növekedésre, 30,2%-a, 747 fő stagnálásra, 11,3%-a, 280 fő pedig csökkenésre számít.
Kockázatcsökkentő lehetőségek, amelyeket a legtöbben igyekeznek betartani
Ahogy cikkünk elején említettük, a közvélemény-kutatásban résztvevők között sokan vannak, akik az építőipar jelenlegi helyzete ellenére építkezni vagy felújítani terveznek. Az építkezések sikeres megvalósítására többfajta kockázatcsökkentő lehetőség is rendelkezésre áll, amelyek közül az alábbi választási lehetőségeket jelölték (a kérdéskörre a kitöltők 100%-a reagált):
Mennyire érezhető a szakemberhiány Magyarországon?
A kérdést a válaszadók 98,94%-a válaszolta meg.
Közülük 34,9% nagyon erős szakemberhiányt tapasztal, sokszor nem csak sokat kell várni a megfelelő szakemberre, de vannak munkák, amelyekre egyáltalán nincs kit hívni.
39,1% tapasztal erős szakemberhiányt, azaz nagyon sokat kell várni és a környezetükben is ezt hallják.
14,8%-a válaszadóknak nem érzi annyira súlyosnak a problémát, de már előfordult velük, hogy várniuk kellett a szakemberre valamilyen házkörüli munkánál.
A válaszadók 9,4%-a elismeri a szakemberhiány tényét, de saját maguk még nem tapasztalták.
Mindössze 1,7%-a a válaszadóknak nyilatkozta, hogy minden házkörüli munkára időben találnak specialistát.
Kép: LSH Készházak Építőipari közvélemény-kutatás – “Mit gondolsz Magyarország mely területeit érinti leginkább a szakemberhiány?” válaszainak grafikonja.
A közvélemény-kutatásban résztvevők 88,2%-a érez a szakemberek munkájában minőségbeli visszaesést.
A kérdőívben külön kitértünk a szakmunkákra, ahol a válaszadók 1-től 5-ig terjedő skálán jelölhették meg, mekkora minőségbeli visszaesést tapasztalnak. Ennek eredményei az alábbi grafikákon tekinthetőek meg. Az 5-ös a legsúlyosabb minőségbeli romlást jelenti.
2023.09.08. Képek és szöveg forrása: LSH Készház Zrt.
