Az építőipar egyre inkább a fenntarthatóság és az energiahatékonyság felé fordul, hogy csökkentsük az ökológiai lábnyomot és mérsékeljük az energiafogyasztást. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a kulcsfontosságú megoldásokat, amelyek révén az épületek környezetbarátabbá és gazdaságosabbá válhatnak.

Hőszigetelés: Az energiahatékonyság alapja

A megfelelő hőszigetelés elengedhetetlen az épületek energiatakarékos működéséhez. A falak, a tető és az alapzat szigetelése jelentős mértékben csökkenti a hőveszteséget, így télen kevesebb energiára van szükség a fűtéshez, míg nyáron hatékonyabban tartható bent a hűvös levegő.

A modern szigetelőanyagok, például a kőzetgyapot, a poliuretán hab vagy a cellulózszigetelés kiváló hőmegtartó képességgel rendelkeznek. Az innovatív megoldások, mint például a vákuumszigetelés vagy az aerogél, még hatékonyabb hőszigetelést biztosítanak, miközben minimális vastagsággal is nagy teljesítményt nyújtanak. A megfelelően kivitelezett szigetelés nemcsak az energiafogyasztást csökkenti, hanem növeli az épületek komfortját is.

Hogy néz ki az LSH szendvicsszerkezetű falazata?

Egy panel általában két OSB lap, egy kőzetgyapot és egy fólia szendvics szerkezetéből áll össze.

A két OSB lap maga a fal, ami összetartja a szerkezetet. A kőzetgyapot a hőtartás, a fólia pedig a pára és a nedvesség miatt van. Erre az alapra jön rá kívülre egy választható vastagságú szigetelés (EPS, kőzetgyapot, stb.), ami lényegében már a külső szigetelése a háznak. A fal tehát maga a szigetelés is egyben. A hungarocell rétegnek általában 10 centit szoktak választani, ha valaki nagyon extrán túl akarja szigetelni, 15 centit vagy grafitos táblákat is felrakhat. Mivel befele is van szigetelés, így 10 centi vastagság elegendő. A szigetelésre kerül fel a dryvit háló, a ragasztó és a színezék. A négyzetrácsos dryvit háló funkciója, hogy ezt az anyagot befedje és a ragasztót egyben tartsa, az ne folyjon le.

Ha az OSB lap másik oldalát nézzük, tehát ami a ház belső felén van, akkor az OSB lap után jön a szerelvényezés (elektromos és víz), erre pedig még egy EPS réteg kerül (általában 5 cm vastagságú), ami szintén egy szigetelést nyújt. Ez azon túl, hogy egy plusz hőszigetelő réteget ad, párazáró rétegként is funkcionál, ugyanis az EPS párazáró tulajdonsággal is rendelkezik.

Megújuló energiaforrások az épületekben

Egyre elterjedtebbek a megújuló energiaforrások, amelyek segítségével az épületek részben vagy teljes mértékben függetlenné válhatnak a hagyományos energiahordozóktól. A két leggyakoribb megoldás erre a napenergia és a geotermikus energia.

Napenergia

Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik a napenergia hasznosítása szempontjából, hiszen a napsütéses órák száma viszonylag magas, így a napelemes rendszer telepítése hatékony megoldást jelenthet. A beruházás akár már 5-6 éven belül megtérülhet. Ha fontos önnek a környezetvédelem és a megújuló energia, továbbá a legfontosabb, hogy csökkentse, illetve lenullázza villanyszámláját, akkor a legjobb helyen jár. Kulcsrakész, komplett napelemes rendszert tudunk biztosítani, teljeskörű ügyintézéssel, a tervezéstől a kivitelezésig.

Hőszivattyú

Az elterjedt hőszivattyús rendszerek a vízből generálják a hőt, vagy a hűtést, de léteznek levegő/levegő és föld/levegő változatok is. A készülék alapvetően légcsatornázható, de burkolt megoldás is létezik. További előnye, hogy hatékonyan kezeli a lakótér páratartalmát, mivel képes a levegő szárítására. Ezen kívül a hőszivattyús megoldás kompatibilis a padlófűtéssel, ugyanis a rendszer nem képes túl meleg közeget előállítani (40-55C°-os víz). Ez a korszerű megoldás az LSH Készházaknál is elérhető az ECO PREMIUM csomag részeként.

Energiatakarékos világítás: Okos fényforrások a fenntarthatóságért

A világítás az egyik legjelentősebb energiafogyasztási tényező egy épületen belül, ezért az energiatakarékos megoldások alkalmazása kulcsfontosságú.

Az automatizált világítási rendszerek egyre népszerűbbek. A mozgásérzékelőkkel és időzítőkkel ellátott világítások csökkentik az energiapazarlást, hiszen csak akkor működnek, amikor valóban szükség van rájuk. Emellett a természetes fény kihasználása, például nagyobb ablakfelületek vagy fénycsatornák beépítésével jelentősen mérsékelhetjük a mesterséges világítás használatát.

Intelligens épületirányítás: Az okos épületek jövője

Az intelligens épületirányítási rendszerek lehetővé teszik az épületek energiafogyasztásának optimalizálását és automatizálását. Az ilyen rendszerek képesek valós időben monitorozni az energiafelhasználást, és automatikusan szabályozni a fűtést, hűtést, szellőzést vagy világítást a környezeti feltételek és a felhasználói szokások alapján.

Például egy intelligens termosztát képes megtanulni a lakók napi rutinját, és ennek megfelelően szabályozni a fűtést, így csökkentve az energiapazarlást. Az okos árnyékolók az időjárási viszonyokhoz igazodva automatikusan szabályozzák a beáramló napfényt, segítve a hőmérséklet stabilizálását. Ezek a technológiák nemcsak az energiafogyasztást csökkentik, hanem kényelmesebb és modernebb lakókörnyezetet is teremtenek.

A fenntartható építészet és az energiatakarékos technológiák egyre inkább elengedhetetlen részévé válnak az építőiparnak. A megfelelő hőszigetelés, a megújuló energiaforrások kiaknázása, az intelligens világítás és az okos épületirányítás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebb energiát fogyasszunk, miközben környezetbarátabbá és költséghatékonyabbá válnak épületeink. Az ilyen innovatív megoldások hosszú távon jelentős megtakarítást eredményeznek az ingatlantulajdonosok számára. Az LSH Készházak okosotthon megoldásokat is kínál, melyek az ECO Prémium csomagban elérhetők.