ALAPOZÁSI ELTÉRÉSEK JAVÍTHATÓSÁGI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA

A szabályzat célja

Jelen szabályzat célja, hogy meghatározza az ügyfél vagy az ügyfél által megbízott kivitelező által elkészített alapozások geometriai ellenőrzésének, átvételének, javíthatóságának és dokumentálásának egységes vállalati feltételeit.

A szabályzat biztosítja, hogy az LSH épületszerkezet gyártása és helyszíni szerelése kizárólag megfelelő méretű, kialakítású és pontosságú alapozáson kezdődhessen meg.

Elfogadható méreteltérések

1. Az alap oldalhosszai

Az elkészült alap egyik oldala sem lehet rövidebb a jóváhagyott alapozási terven meghatározott méretnél.

Az alap egyes oldalai a terv szerinti méretnél legfeljebb 5 cm-rel lehetnek hosszabbak.

Ennek megfelelően:

• a terv szerinti méretnél rövidebb oldal: nem elfogadható;

• 0–5 cm-rel hosszabb oldal: feltételesen elfogadható;

• 5 cm-nél nagyobb túlnyúlás: nem elfogadható, javítás szükséges.

Az 5 cm-es eltérés minden oldalon külön-külön értendő. Az eltérések nem adhatók össze, és nem kompenzálhatók egy másik oldalon jelentkező eltéréssel.

2. Átlóméretek

Az elkészült alapozás átlóméreteit minden esetben a jóváhagyott alapozási terven meghatározott átlóméretekhez kell viszonyítani. Ha ez nem szerepel a terven a két befogó hosszából kiszámítható az átfogó (átló) hossza: a2+b2=c2.

Az egyes mért átlók a terv szerinti átlómérethez képest legfeljebb 5 cm-rel térhetnek el pozitív irányban, negatív irányú eltérés nem elfogadott.

Ennek megfelelően:

• a terv szerinti méretnél rövidebb átló: nem elfogadható;

• a terv szerinti átlómérethez képest legfeljebb 5 cm pozitív eltérés: feltételesen elfogadható;

• a terv szerinti átlómérethez képest 5 cm-nél nagyobb eltérés: nem elfogadható, javítás szükséges.

Az átlóméretek megfelelőssége nem írja felül az oldalhosszakra vonatkozó követelményeket. Az alap valamennyi oldalának és átlójának külön-külön meg kell felelnie a jelen szabályzatban meghatározott hibahatároknak.

3. Síkbeli eltérések

Az alapozás felületének síkpontosságát különösen a talpszelemenek és a tartófalak tervezett felfekvési vonalában kell ellenőrizni.

A felfekvési felületeken, kétméteres mérési hosszon legfeljebb 1 cm síkbeli eltérés fogadható el.

Az ellenőrzést megfelelő hosszúságú mérőléccel, vízmértékkel, lézeres mérőeszközzel vagy más, erre alkalmas mérőeszközzel kell elvégezni.

Ennek megfelelően:

• 2 méteres mérési hosszon legfeljebb 1 cm eltérés elfogadható;

• 2 méteres mérési hosszon 1 cm-nél nagyobb eltérés nem elfogadható;

• a felfekvési felületen található helyi kiemelkedéseket, mélyedéseket vagy egyenetlenségeket a szerkezetépítés megkezdése előtt javítani kell, vagy a szelemeneket kell hozzájuk igazítani.

A mérési eredmények értékelése során figyelembe kell venni, hogy a talpszelemeneknek és az épület falszerkezeteinek folyamatos, stabil és egyenletes felfekvéssel kell rendelkezniük.

4. Vízszintbeli eltérések

Az alapozás síkjának vízszintességét minden egyes oldalon külön-külön ellenőrizni kell.

Az alapozás egy adott oldalának két végpontja, vagyis az egyik sarok és a másik sarok között mért teljes szintkülönbség legfeljebb 2 cm lehet.

Ennek megfelelően:

• az adott oldal két sarka között legfeljebb 2 cm szintkülönbség elfogadható;

• a 2 cm-nél nagyobb szintkülönbség nem elfogadható, javítás szükséges.

A vízszintbeli eltérést lehetőség szerint lézeres szintezőműszerrel kell ellenőrizni. Az ellenőrzés során nemcsak a sarkokat, hanem az oldalak közbenső pontjait is meg kell mérni annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e az alapfelületen helyi kiemelkedés, megsüllyedés vagy hullámosság.

A vízszintbeli megfelelőség és a síkpontosság két külön követelmény. Az alapozás csak akkor tekinthető megfelelőnek, ha mindkét előírásnak megfelel.

5. Az alapozás szemrevételezéses ellenőrzése

A méret- és szintellenőrzésen túl az alapozást minden esetben szemrevételezéssel is meg kell vizsgálni.

A szemrevételezés során különösen az alábbiakat kell ellenőrizni:

• a betonfelület folytonosságát;

• a beton általános felületi minőségét;

• a betonfelület tömörségét;

• az alapélek és sarkok épségét;

• a felfekvési felületek állapotát;

• a repedések, törések vagy leválások jelenlétét;

• a beton kifagyására, felületi mállására vagy porlására utaló jeleket;

• a kavicsfészkek, légzárványok és üregek jelenlétét;

• a betonacél vagy egyéb szerkezeti elem esetleges kilátszását;

• az utólagos, nem dokumentált betonozásokat vagy javításokat;

• a munkahézagok, betonozási megszakítások és csatlakozások állapotát;

• az alap felületén található szennyeződéseket, sarat, állóvizet vagy laza anyagokat.

Az alapozás felületének összefüggőnek, megfelelően tömörnek, teherbírónak és a falszerkezet fogadására alkalmasnak kell lennie.

5.1. Repedések

A szemrevételezés során valamennyi látható repedést dokumentálni kell.

Különös figyelmet kell fordítani:

• a sarkokból kiinduló repedésekre;

• az alap teljes keresztmetszetén áthaladó repedésekre;

• a szélesedő vagy több irányba elágazó repedésekre;

• az eltérő magasságú repedésszélekre;

• a korábban javított vagy kitöltött repedésekre;

• a vízbeszivárgásra vagy nedvesedésre utaló repedésekre.

Amennyiben a repedés jellege, mérete vagy elhelyezkedése alapján szerkezeti probléma lehetősége merül fel, az alapozás kizárólag statikusi vagy megfelelő jogosultsággal rendelkező szakember írásos véleménye alapján fogadható el.

5.2. Kavicsfészkek, üregek és felületi hiányosságok

Nem fogadható el olyan betonfelület, amelyen a kavicsfészkek, üregek, kitöredezések vagy egyéb felületi hiányosságok:

• veszélyeztetik az alap teherbírását;

• a betonacél kilátszását vagy korrózióveszélyét okozzák;

• megakadályozzák a vízszigetelés megfelelő kialakítását;

• vagy a szerkezet biztonságos rögzítését akadályozzák.

A hibák javítása kizárólag megfelelő javítóanyaggal, előírt technológiával és szükség esetén jóváhagyott javítási terv alapján végezhető el.

6. Víz- és szennyvízvezetékek ellenőrzése

Az alapozás átvétele során ellenőrizni kell, hogy a jóváhagyott alapozási és gépészeti tervekben meghatározott víz- és szennyvízvezetékek, valamint egyéb szükséges gépészeti kiállások elkészültek-e.

Az ellenőrzés során vizsgálni kell:

• a vízvezetékek meglétét;

• a szennyvízvezetékek meglétét;

• a vezetékek és kiállások terv szerinti helyzetét;

• a kiállások magasságát (Minimum 25 cm);

• a csövek átmérőjét;

• a védőcsövek vagy védőburkolatok meglétét (Ennek hiányában a helyreállítási költséget a megrendelő fizeti, minden esetben mind a két fél által aláírt jegyzőkönyv kell, hogy készüljön);

• valamint azt, hogy a kiállások nem akadályozzák-e a falszerkezetek elhelyezését.

6.1. Védőburkolatok és védőcsövek

A betonon, alaptesten vagy aljzaton átvezetett víz- és szennyvízcsöveket megfelelő védőcsővel kell ellátni.

Nem fogadható el az a csőátvezetés, amelynél:

• a cső közvetlenül, védelem nélkül érintkezik a betonnal;

• a védőcső hiányzik vagy sérült;

• a cső megtört, deformálódott vagy repedt;

• a csővég nincs lezárva, ezért szennyeződés vagy beton kerülhetett bele;

• a kiállás helyzete nem egyezik a jóváhagyott tervvel;

• vagy a cső a tervezett falszerkezet, talpszelemen vagy rögzítési pont helyére került.

• Ha a védőcső állapota az építkezés későbbi szakasza során kivitelezési akadályt képez, az akadály elhárításának költségét az ügyfél állja.

6.2. Eltérő helyen kialakított kiállások

Amennyiben valamely víz-, szennyvíz- vagy egyéb gépészeti kiállás nem a terv szerinti helyen található, az eltérést dokumentálni kell.

Az eltérő kiállás csak akkor fogadható el, ha:

• nem érinti hátrányosan az épületszerkezetet;

• nem akadályozza a falak és talpszelemenek elhelyezését;

• nem kerül szerkezeti rögzítési pontba;

• a gépészeti rendszer rendeltetésszerű működése biztosítható;

• A kiállások pozíciója lehetővé teszi a beépíteni szánt eszközök megfelelő pozícióját a tervek a szerint;

A nem megfelelő helyen kialakított kiállást a szerkezetépítés megkezdése előtt át kell helyezni vagy jóváhagyott műszaki megoldással módosítani kell.